„Nekem nincsenek gyermekkorig visszanyúló történeteim a motorozásról. A helyzet az, hogy az egész egy „pillanatnyi elmezavarral” kezdődött. 20-as éveim elején egy napsütéses délelőtt kocsikáztam a városban és elhaladtam egy autós iskola előtt. Hirtelen fékeztem, leparkoltam, mert az a gondolatom támadt, hogy megtanulok motorozni. Minden előzmény nélkül. Így hát beiratkoztam és néhány hónap múlva már volt is egy A korlátozott jogosítványom, valamint egy öregecske 250-es Gixxerem. Akkoriban még magányosan faltam a kilométereket, többnyire csak a megyehatáron belül. Aztán néhány motoros barátra is szert tettem és egyre inkább vérembe ivódott a szabadság semmihez nem hasonlítható mámora. Tudtam, hogy ez már életem végéig tartó szerelem lesz. Pár év múlva lecseréltem az „első szerelmemet” egy Suzuki SV 650 S-re, amivel már nagyobb túrákra is elindulhattam. A motoros találkozók látogatása kedvenc időtöltésemmé vált. Egyre több barát, egyre több rutin és kilométer, egyre nagyobb boldogság jellemezte életem. Majd külföldi munkavállalás miatt megválni kényszerültem a kedvenc kétkerekűmtől. Egy év depresszió és spórolás után megvettem a jelenlegi motoromat, egy 600-as GSX-R-t, amit ki is vittem magammal Dublinba. Írországban is megismerkedem motorosokkal, és sokat tekeregtünk, bejártuk az egész szigetet, sőt még Skóciába is áthajóztunk. Páromat is egy motoros találkozón ismertem meg, szintén fanatikus. Neki egy 1000-es V-Stromja van. Azóta már a második kislányunk is megszületett és ha picit megnőnek, akkor újra nekivágunk a nagy kalandoknak. Következő nagyobb úti célunk Portugália. Aztán még ki tudja… :)„